Matolcsy megnyugtatta a piacokat, egy gyors zuhanás után újra erősödik a forint
A kamatdöntés még gyengítette a forintot, amikor viszont az MNB kiadta a döntés indoklását is, jött a nagy erősödés.
A kamatdöntés még gyengítette a forintot, amikor viszont az MNB kiadta a döntés indoklását is, jött a nagy erősödés.
Egy nagy lépésben 0,9 százalékra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács, ezzel elkezdődött a jegybank által már belengetett szigorítási ciklus.
Majdnem tíz év után, Matolcsy György vezetése alatt most először készül kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntésben sokan azt látják, hogy a jegybank szembekerült az eddig hasonló módon gondolkodó kormánnyal, egy másik nézőpontból azonban épp hogy hozzájárul a maga eszközével ahhoz, hogy a Fidesz megőrizze népszerűségét a választások előtt. De mi árthat jobban a Fidesznek: a magas infláció vagy a magasabb kamatok?
A megugró infláció miatt az is elképzelhető, hogy alapkamatemelés jön – mondta a Reutersnek Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Az MNB árgus szemekkel figyeli az inflációt, amely átmeneti hatások miatt 2021-ben közel 5 százalékig ugorhat ki. Éves szinten közel 4 százalékos inflációra számítanak. Hiába a járvány harmadik hulláma, a jegybank nem rontott GDP-növekedési előrejelzésén, 4–6 százalékot vár, ami Matolcsy György szerint „kanyarban előzés”.
Nem a Monetáris Tanács által meghatározott kamatkondíciókkal, hanem az igazgatóság által meghatározott egyhetes betéti tender kamatával avatkozik be a jegybank, ha kell. Ezt egyelőre az alapkamatnál magasabban tartják, és csak az infláció számít.
Továbbra is 0,6 százalék az alapkamat. A befektetők a Monetáris Tanács magyarázatára várnak.
A jegybanki döntések logikája egyre kevésbé érthető, kapkodás benyomását kelti, holott az átláthatóságra felettébb nagy szükség volna.
Augusztusban a magyar infláció volt a legmagasabb, és messze meghaladta az uniós átlagot.
A tanács előzőleg két lépésben – júniusban és júliusban (15-15 bázisponttal) – csökkentette az irányadó rátát.